Kávéval festeni? Igen, jól olvastad! És most nem csak megisszuk, hanem mindjárt két adagot lefőzve festeni is fogunk vele! Bizony ám! A kávéval történő festés egyáltalán nem olyan vad ötlet, mint amilyennek elsőre hangzik. Külföldi utazásaim során már több városban is találkoztam kávéfestményekkel kávéházak, kézműves boltok, kreatív üzletek kirakataiban.
Ha az ember azt hallja, hogy ujjfestés, akkor önkéntelenül is egy csapat óvodásra gondol, akik a festéket az ujjukkal szétkenik nemcsak a rajzlapra, hanem minden létező helyre a teremben.
Azonban ez a fajta technika is űzhető profi módon.
De honnan is ered ez az egész?
Még a múlt század 30-as éveiben találta ki ezt a technikát egy bizonyos Ruth Faison Show, aki nem mellesleg oktatóként dolgozott az Egyesült Államokban. Miután kifejlesztette a módszert, szabadalmaztatott hozzá egy nem-mérgező festéket is, hiszen a hagyományos festékekből rengeteg káros anyag szívódhat fel a bőrön keresztül.
Ruth kezdetben gyermekek körében alkalmazta ezt a technikát, azonban időközben felfigyelt az ujjfestés terápiás célú használata során jelentkező előnyökre is. A kezdeti pozitív eredményeken felbuzdulva elkezdte felnőttek számára is elérhetővé tenni a módszert. Kezdetben egy Alapítványnál, majd a későbbiekben kórházakban is alkalmazták az ujjfestést, mint terápiát.
Lehet, hogy már hallottál a rajzelemzés módszeréről, vagy már láttál amerikai filmekben olyan szakembert, akinek az volt a feladata, hogy kielemezze a delikvens rajzát és az alapján mondjon véleményt az illetőről. A mai bejegyzésben annak jártam utána, hogy a rajzelemzés pontosan miről is szól, mit lehet megtudni valakinek a rajzából. Öveket bekapcsolni, kezdődik az elemzés!
Mindig is érdekelt, hogyan lehet realista módon festeni? Szeretnéd tudni, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni ahhoz, hogy festményed valóban hozza a tőle elvárt realista ábrázolást? Az alábbi bejegyzésből megtudhatod, hogy mire kell figyelned.
Mindenekelőtt azonban van egy jó hírem! A rajz és a festészet olyan tevékenység, amely tanulható! Kezdetben magát a technikát kell elsajátítani, azután pedig olyan, a technikához tartozó sajátosságokat, mint például a tájképfestés részleteinek kidolgozása, a vízfelület tükröződésének ábrázolása és így tovább.
Most pedig lássuk, mi az a 8 kulcsfontosságú dolog, amire oda kell figyelned, ha realisztikusan szeretnéd ábrázolni a témát.
Talán már Te is elgondolkodtál rajta, hogy hogyan alakul ki egy festő saját stílusa. Mi alapján dönti el valaki, hogy hogyan fest? Mi az, ami segíthet egy kezdő művésznek abban, hogy megtalálja a saját stílusát? Vajon minden híres festő zseninek született és már gyermekkorától kezdve tehetséges volt? Vagy a képzőművészet tanulható?
Az alábbiakban összeszedtem azt a négy tulajdonságot, ami szerintem döntő fontosságú a saját stílusod kialakulása tekintetében
A címben megfogalmazott kérdés már többször megfordult a fejemben. Vajon van létjogosultsága a rajzolásnak a mai felgyorsult világunkban? Akkor, amikor mindenki a zsebében okostelefonnal mászkál, amikor nincs jelentősége egy fotó elkészítésének? Amikor minden azonnal kell?
Manapság már nem úgy van, mint a régi időkben. A pillanat rögzítése, egy fotó elkészítése néhány másodperc alatt megtörténik. Egy rajz ennél jóval tovább tart, akár órákig, napokig. Ráadásul korántsem olyan pontos és élethű, mint a fénykép. Akkor mégis miért rajzoljunk? Miért válasszuk a régimódi rajzolást egy egyszerű fényképezés helyett? Erre keresem a választ a mai bejegyzésemben.
A Művészlelkek mai „Híres Festők” rovatában annak a Csontváry Kosztka Tivadarnak az életét mutatom be, aki éppen 167 évvel ezelőtt született ezen a napon. Csontváry művészetét csak halála után ismerték el, élete során nem aratott osztatlan sikert festészetével. Manapság művei hatalmas összegekért kelnek el egy-egy árverésen, azonban ez nem volt mindig így.
Hogy mennyire fontos szerepet játszanak a színek az életünkben, nem kell hosszasan magyaráznom. A grafitceruzás rajzolás gyakorlása során el fogunk jutni egy olyan pontra, amikor szeretnénk színesben is ábrázolni egy képet. Azonban ehhez nem árt képben lennünk a színelmélet alapjaival. Ehhez szeretnék némi támpontot nyújtani a mai bejegyzésemben.
A balkezességet mindig is érdekes mítosz lengte körül. Sokan úgy gondolják, hogy a bal kéz ügyetlenebb, mint a jobb. Sokan pedig úgy vélekednek, hogy pont fordítva, a balkezesek ügyesebbek, gyakorlatiasabbak, mint jobbkezes társaik. Egyáltalán lehet-e kötni bármihez is azt, hogy valaki a jobb vagy a bal kezét használja? A Művészlelkek mai bejegyzésében ennek próbáltam meg utánajárni.
Megannyi titok és rejtély övezi a 15-16. században élt Leonardo Da Vinci életét. Ki ne ismeré az olyan méltán híres alkotásait, mint az Utolsó vacsora, vagy a Mona Lisa? Leonardo zsenialitását még évszázadokkal később is csak csodáljuk, elmondható róla, hogy messze megelőzte korát. A Művészlelkek Híres festők rovatában ma Da Vinci életútját dolgozom fel, elsősorban a festészetén keresztül.
Legutóbbi hozzászólások