info@muveszlelkek.hu

Leonardo Da Vinci élete

Online rajzolás, akvarell, tanfolyamok, érdekességek

Leonardo Da Vinci élete

Leonardo Da Vinci

Megannyi titok és rejtély övezi a 15-16. században élt Leonardo Da Vinci életét. Ki ne ismeré az olyan méltán híres alkotásait, mint az Utolsó vacsora, vagy a Mona Lisa? Leonardo zsenialitását még évszázadokkal később is csak csodáljuk, elmondható róla, hogy messze megelőzte korát. A Művészlelkek Híres festők rovatában ma Da Vinci életútját dolgozom fel, elsősorban a festészetén keresztül.

Kezdeti évek

A festőként, tudósként, matematikusként, szobrászként, költőként, íróként, építészként, feltalálóként, anatómusként és hadmérnökként is ismert Leonardo da Vinci az itáliai Anchianóban született 1452. április 15-én egy parasztlány és a helyi jegyző törvénytelen gyermekeként.

Alapfokú iskolái elvégzése után Firenzébe utazott, ahol megismerkedett a művészetekkel, miután Andrea del Verrocchio műhelyébe került. Itt tanulta meg tulajdonképpen a rajz, a festészet és a szobrászat alapjait.

Első önálló munkája Verrocchio: Krisztus keresztelése című képének egyik angyalfigurája és a kép hátterének elkészítése volt.

1478-ban megbízást kapott a firenzei Signoria San Bernardo kápolna oltárképének megfestésére.

Pár évvel később felkérték Francesco Sforza herceg lovasszobrának megformálására, azonban csak a mű agyagmodellje készült el, ami később sajnos el is pusztult. A szobor makettje a Szépművészeti Múzeumban látható.

Az utolsó vacsora

Az utolsó vacsora

Fotó: Pixabay

Leonardo egyre sikeresebb és egyre keresettebb lett, sorra kapta a megrendeléseket. Az egyik legjelentősebb munkája ebből az időszakból a Santa Maria delle Grazie-kolostor refektóriumában megfestett freskója, „Az utolsó vacsora”, amellyel 1498-ban készült el.

A freskót az elkészülte után egyből a téma legtökéletesebb megjelenítéseként kezdték méltatni. Megtestesíti a Jézus keresztre feszítését megelőző utolsó vacsora eseményeit, így méltán az egyik legelismertebb mestermű ebben a témában.

A művet sokszor és sokan elemezték már és többféle értelmezés is napvilágot látott vele kapcsolatban. A tudósok és kutatók a mai napig vitatkoznak az egyes szereplők kilétét illetően. Azonban azt biztosan állíthatjuk, hogy a színhasználat, a megvilágítás, az egyes figurák mozdulatai, gesztusai mind-mind Leonardo zsenialitását mutatják.

Mona Lisa

Mona Lisa

Fotó: Pixabay

Az 1500-as évek elején Leonardo Firenzébe költözött, ahol 1503-ban kezdte el festeni a Mona Lisa-t. A munka közel 3 évig tartott. A monda szerint ebből 2 évet vett igénybe a női alak híres mosolyának kialakítása. Ennyi ideig tartott, míg a Mester megalkotta a számára megfelelően tökéletes mosolyt.

A kép maga egy 77 x 53 cm nagyságú – Leonardo más műveihez képest viszonylag kis méretű – fatáblára festett olajportré. Egy rejtélyes, bölcsességet sugárzó női képmás, mely a mai napig talány a kutatók számára. A festmény jelenleg a párizsi Louvre-ban tekinthető meg.

 

Kit ábrázol a kép?

Nos, ez az a kérdés, ami a mai napig vitatott. A legelterjedtebb vélekedés szerint del Giocondo feleségét, Lisát ábrázolja. Ezt a tényt bizonyos tények is alátámasztják. Egyes feltevések szerint azonban Leonardo egyfajta önarcképe, női köntösbe bújtatva. Mások szerint, Aragóniai Izabella, Milánó hercegnéje, megint más vélekedés alapján pedig Leonardo édesanyja Catherina látható rajta.

Mind a mai napig bukkannak fel újabb és újabb lehetséges személyek, azonban valószínűleg az igazságot már nem fogjuk megtudni. Az mindenesetre érdekes, hogy mennyi feltételezés és rejtély látott napvilágot a hölgy kilétét illetően.

 

Mi a kép eredeti címe?

Da Vinci a képet nem nevezte el, ugyanis ez nem volt igazán elterjedt szokás a reneszánsz korban.

A Mona Lisa címet Giorgio Vasari, Leonardo életrajzírója adta a művész halála után.

A „Mona” egy elterjedt rövidítése az olasz madonna (asszony) szónak. Az elnevezés második fele pedig Lisa Gherardini egy köztiszteletnek örvendő firenzei kereskedő ötgyermekes, erényesnek tartott felesége keresztnevéből származik.

Az utolsó évek

1513-tól néhány évig Rómában élt, ahol a pápa őt is foglalkoztatni szerette volna. Da Vinci azonban a matematika és a botanika felé fordult, így konkrét megbízás nélkül telt el számára ez az időszak.

1517-ben Franciaországba költözött, ahol a király (I. Ferenc) első számú festője, mérnöke és építésze lett és nagy köztiszteletben állt. A királytól szabad kezet kapott, azzal foglalkozhatott, amivel csak szeretett volna. Ezekben az években csatornázással, malomszerkezetek tervezésével és térképek készítésével töltötte idejét.

1519-ben megbetegedett és meghalt. Halálát agyvérzés okozta.

Leonardo Da Vinci életpályája során számos területen bizonyított, igazi polihisztor volt. A festészet mellett foglalkozott szobrászattal, zeneszerzéssel, írással és költészettel is. A tudományok területén pedig matematikával, optikával és mérnöki tudományokkal. A maga idejében a csatornaépítés, a folyószabályozás, az öntözőrendszerek, a víztározók és hidak legkeresettebb szakértőjének számított. Neki tulajdonítják többek között a légcsavar, repülő- és vízkiemelő szerkezet, katapult és tank feltalálását.

Anatómiai kutatásai során az emberi test feltárásának és tanulmányozásának eredményeképpen született meg a Vitruvius-tanulmány, mely szemlélteti és leírja az emberi test méretarányait.

Da Vincit sokszor nevezik a reneszánsz ember őstípusának, akinek ahogy növekedett tudása, egyre több minden érdekelte. Élete végéig tanulmányozta az embert és az őt körülvevő világegyetemet. Hatása az utókorra nézve máig elévülhetetlen.

 

——————————————————————————————————-

Ha tetszett a bejegyzés és szeretnél további érdekességeket is látni művészetről, festőkről, technikákról akkor olvasd rendszeresen frissülő blogomat, és kövess a Facebookon, valamint a Youtube-csatornámon!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük