fbpx
info@muveszlelkek.hu

Munkácsy Mihály kalandos élete

Online rajzolás, akvarell, tanfolyamok, érdekességek

Munkácsy Mihály kalandos élete

Munkácsy Mihály

Híres festők életét feldolgozó sorozatomat kedvenc magyar festőmmel nyitom meg. Munkácsy Mihály méltán volt kora egyik legkiemelkedőbb alkotója. Az életéről szóló regényeket – Dallos Sándor: A nap szerelmese; Aranyecset – még kislányként olvastam és már akkor is nagy hatással volt rám ez a hihetetlenül izgalmas életút.

Biztos vagyok benne, hogy Munkácsy neve senki előtt sem ismeretlen. Mégis életét, megpróbáltatásait, kalandos útját a világhírig nem mindenki ismeri. Kezdjünk is hát bele ebbe a nem mindennapi életút ismertetésbe!

A sanyarú gyermekkor

Munkácsy 1844. február 20-án született Munkácson, Lieb Mihály néven, egy bajor gyökerekkel rendelkező tisztviselőcsaládban. 6 éves korában meghaltak a szülei, így Békéscsabára került anyai nagybátyjához. Itt asztalosinasnak tanult, majd évekig ebben az alkalmazásban dolgozott, nyomorúságos körülmények között.

Itt ismerkedett meg Szamossy Elek portréfestővel, aki nagy hatással volt rá. Szamossy mellet két évig tanulta a festés alapjait, majd 18 évesen Pestre költözött. Itt elnyerte a Képzőművészeti Társulat támogatását, valamint lelkes pártfogókra talált Ligeti Antal és Than Mór személyében.

Művészeti tanulmányok

1865-től a Bécsi Képzőművészeti Akadémia előkészítőjére járt, amit azonban anyagi okok miatt egy fél év után abba kell hagynia, így ismét hazatért Magyarországra.

1867-től ösztöndíjjal tanult Párizsban, majd Münchenben később pedig Düsseldorfban.

Miután hazatért, 1968-ban magyarosította nevét Munkácsyra. Innentől kezdve ezen a néven jegyezte festményeit. Ebben az évben festette meg az Ásító inast, mely Munkácsy saját, egyedi stílusának első képe. A témaválasztásban visszaköszön saját fiatalkora.

Stílusának kialakulásában hatással volt rá Gustave Courbet, Wilhelm Leibl valamint Rembrandt. Érdekes momentum, hogy a kortárs impresszionista festők munkáit nem igazán értékelte, Munkácsy inkább a realista ábrázolást képviselte és a saját útját járta.

Úton a világhír felé

1869-ben megfestette a méltán híres Siralomház című festményt, mely aranyérmet nyert a Párizsi Szalonon. A képet egyébként egy amerikai milliomos gyártulajdonos vásárolta meg 10.000 Frankért. Munkácsy egycsapásra híres lett, mind külföldön, mind Magyarországon.

Fotó: Wikipédia

A következő évben elkészítette a Tépéscsinálók című festményét, melyet a porosz-francia háborúban megsebesült katonánk ihlettek, és akikkel személyesen is találkozott. A mű elkészítése során nyilvánvalóan hatással voltak rá gyermekkori szabadságharcos emlékei is.

1871-ben Párizsba költözött, ahol de Marches báró vette szárnyai alá az időközben alkotói válságba került festőt, aki sokszor nem érezte magát elég tehetségesnek. Megkísérelt öngyilkosságát szerencsésen túlélte. A rá következő időszakban alkotó- és életkedve visszatért, ekkor festette meg többek között a Rőzsehordó nőt, a Köpülő asszonyt, az Éjjeli csavargókat.

1874-ben feleségül vette az időközben megözvegyült De Marches bárónét. Befutott festővé vált, aki hatalmas összegeket kapott festményeiért. Élete megváltozott, előkelő palotában lakott, igényes műtermet bérelt és a párizsi közélet egyik főszereplőjévé vált. Feleségével hetente adtak fogadásokat, melyeken híres közéleti személyiségek, elismert művészek, arisztokraták is részt vettek.

A csúcson

Az 1880-as évek elején megfestette a Krisztus-trilógia első két részét, a Krisztus Pilátus előtt (1881) és a Golgota (1884) festményeket. A harmadik rész, az Ecce homo jóval később, 1895-ben készült csak el.

Mindhárom festmény monumentális méretű alkotás. Munkácsy professzionalizmusára jellemző, hogy a trilógia megfestése előtt is rengeteg tanulmányt készített. A három képet sokáig senki, még Munkácsy sem látta együtt. 1995-ben került elsőként kiállításra mindhárom kép Debrecenben, a Déri Múzeumban, majd megtekinthető volt Pécsett, Budapesten és jelenleg ismét Debrecenben a Déri Múzeum Munkácsy termében látható.

Munkácsy trilógia

Fotó: felvidek.ma

Az épülő Országház számára 1891-ben megbízást kapott a Honfoglalás megfestésére. 2 év alatt készült el a képpel, amihez számtalan fotótanulmányt készített. Fáradhatatlanul járta az országot és kutatásokat folytatott a honfoglalás kori archeológiai és antropológiai hűség érdekében.

Az utolsó évek

Utolsó éveiben szeretett volna hazatérni Magyarországra, azonban rohamosan romló egészségi állapota miatt erre már nem kerülhetett sor. Mindössze 57 évesen, 1900. május 1-jén halt meg az endenichi elmegyógyintézetben. Temetésére 1900. május 9-én került sor Budapesten, a Kerepesi úti temetőben.

Munkácsy művészetének hatása

Munkácsy romantikusan realista festő volt, aki a rá jellemző alapossággal készült fel minden munkára. Egy-egy festmény elkészítése előtt több tanulmányt is készített, hogy a végső alkotás minél tökéletesebb legyen.

Életes során mindvégig szorosan kötődött a Gustave Courbet által képviselt realista ábrázoláshoz. Az emberi fájdalom megértése, átélése és ábrázolása Munkácsy realista művészetének egyik legrangosabb eleme.

Nagyméretű vásznain szereplő monumentális kompozícióit karakteres embertípusokkal, lenyűgöző eszköztárral alkotta meg.

Munkácsy festészetével egyedi stílust, egyfajta iskolát teremtett. Nagy hatást gyakorolt többek között Rippl-Rónai József, Hollósy Simon, Thorma János, Tornyai János és Koszta József életművére.

 

——————————————————————————————————-

Ha tetszett a bejegyzés és szeretnél további érdekességeket is olvasni művészetről, festőkről, technikákról akkor olvasd rendszeresen frissülő blogomat, és kövess a Facebookon!

 

Facebook Comments

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük