Csontváry, a Napút-festő
A Művészlelkek mai „Híres Festők” rovatában annak a Csontváry Kosztka Tivadarnak az életét mutatom be, aki éppen 167 évvel ezelőtt született ezen a napon. Csontváry művészetét csak halála után ismerték el, élete során nem aratott osztatlan sikert festészetével. Manapság művei hatalmas összegekért kelnek el egy-egy árverésen, azonban ez nem volt mindig így.
Csontváry 1853. július 5-én született Kisszebenben. Édesapja gyógyszerész volt, így tán nem véletlen, hogy már gyermekként is vonzódott a tudományok és elsősorban a vegyészet iránt.
1875-ben végezte el az Egyetemet és ő maga is gyógyszerész lett. Pár év múlva, 1880-ban egy égi hangot hallott, ami azt jósolta neki, hogy „Te leszel a világ legnagyobb napút festője”. Ennek hatására a következő évben Rómába utazott, hogy tanulmányozza a Vatikánban Raffaello műveit. Úgy érezte, hogy Raffaello képei nem igazán hitelesek és ő ezeknél sokkal jobbat is tudna festeni.
Elhatározta hát, hogy a patikusi fizetéséből megteremti hátralevő életének anyagi feltételeit, hogy később már csak a festésnek élhessen.
41 évesen kezdett el komolyabban foglalkozni a festészettel, kezdetben Hollósy Simon müncheni iskolájában, később pedig Párizsban képezte magát.
1897-től kezdődően bejárta Nyugat-Európát, Dalmáciát, megfordult Egyiptomban és Palesztinában, valamint meglátogatta Libanont és Szíriát is. Utazásai során ihletett merített az adott tájakból, emberekből és folyamatosan festett.
1902-ben festette Selmecbánya látképe című művét, majd két évvel később a Nagy-Tarpatak a Tátrában, A taorminai görög színház romjai című monumentális tájképeit.
Ugyanebben az évben készült el a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben című expresszionista kompozíciója, melyen a rossz nyelvek szerint már érződik mentális állapotának romlása.
A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben (Forrás: Wikipédia)
1905-ben úgy érezte, hogy eljött az idő arra, hogy műveit megmutassa a nagyközönségnek is, azonban képeivel nem aratott osztatlan sikert. Kritikusai bolondnak nézték, többen közülük skizofréniával vádolták meg. A kritikát nehezen viselte, de továbbra is alkotott.
1906-ben megfestette a legnagyobb méretű képét, a Naptemplom Baalbekben-t. Úgy tekintett rá, mint egyik fő művére.
Naptemplom Baalbekben (Forrás: Wikipédia)
A rá következő évben pedig elkészítette a Magányos cédrust és a Zarándoklás a cédrusfához című képeket.
A magányos cédrus (Forrás: Wikipédia)
Utolsó festménye – a Sétalovaglás a tengerparton – 1909-ben Nápolyban készült.
Munkáiból szeretett volna egy újabb kiállítást szervezni, de nem járt sikerrel. Folyamatosan romló anyagi helyzete és egészségi állapota miatt már nem tudott újabb képeket festeni.
1919. június 20-án halt meg a budapesti Szent János Kórházban.
Csontváry igazából nem tartozott egyetlen korabeli irányzathoz sem. A legjobban talán a maga által megalkotott kifejezéssel „napút festőként” lehetne jellemezni. A napút egyszerre jelenti azt, ahogyan a Nap bejárja útját az égbolton kelettől-nyugatig és azt is, hogy a Nap energiát ad át a környezetének, a környezetéből pedig vissza is kap valamennyi energiát. Ennek a folyamatos energiaáramlásnak az intenzitását mutatják meg az általa használt egyedi színek.
Különlegessége, hogy nem a hagyományos módon használta a színeket. Sok esetben egy-egy motívum felerősítésére harsányabb színeket használt, a legtöbbször vastag rétegben felvíve azokat a vászonra, ezáltal is hangsúlyozva az adott elemet, ami így valósággal kidomborodott a környezetéből.
Csontváry különleges színei teljesen más spektrumon mozogtak, mint az addig ismert festőké. Ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy nem hagyományos olajfestékkel festett. Saját maga által készített olajmentes, anilinalapú festéket használt. Ennek köszönhetően festményei szinte semmit sem veszítettek eredeti színeikből, így ennyi év távlatából kijelenthetjük, hogy jóval tartósabbak voltak, mit a korabeli olajfestékek.
A festmények egy ideig méltatlan körülmények között kallódtak egy budapesti ház tetőterében, ugyanis Csontváry örökösei el akarták adni őket kocsiponyvának. A véletlennek köszönhetően egy fiatal építészmérnök, Gerlóczy Gedeon vásárolta meg őket, aki felismerte a képek jelentőségét. Tulajdonképpen neki köszönhető, hogy megmaradtak Csontváry festményei az utókor számára.
Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is volt századunknak.
Így nyilatkozott róla Picasso egy 1948-as párizsi kiállításon, melyen Csontváry képei teljesen lenyűgözték a mestert.
Csontváry a maga korát egyértelműen meghaladó festő volt, aki nem élhette meg sikereit. Kortársai nem ismerték el tehetségét, életében sikertelennek számított. Halála után azonban elismert festővé vált.
1973 óta létezik Csontváry Múzeum Pécsett, melyet Gerlóczy Gedeon gyűjteményéből alapítottak meg.
Képei manapság csak ritkán cserélnek gazdát. Érdekesség, hogy magyarországi árverésen az ő festményéért adták eddig a legtöbb pénzt, 2012-ben a Traui tájkép naplemente idején című festménye 240 millió forintos áron kelt el. 2017-ben pedig az Olasz halász 140 millió forintos áron cserélt gazdát.
Különleges ajánlat:
Ha szeretnéd magad kipróbálni, és szívesen megfestenéd velem Csontváry: Magányos cédrus című festményét, akkor csatlakozz a Művészlelkek Műhelyéhez, ahol mindemellett több, mint 40 képet tudsz megfesteni, illetve megrajzolni különböző témákban online tanfolyami videóim segítségével.
Erről bővebb információt itt találsz:
Ha szeretnéd megtekinteni a témához készült videósorozatomat, akkor itt tudod megtenni:
Apró érdekességek Csontváry-ról
Ha tetszett a videó és szeretnél még hasonlóakat látni, akkor kérlek iratkozz fel Youtube-csatornámra és like-old a videómat.
———————————————————————————————
Ha tetszett a bejegyzés és szeretnél további érdekességeket is látni művészetről, festőkről, technikákról akkor olvasd rendszeresen frissülő blogomat, és kövess a Facebookon, valamint a Youtube-csatornámon!
Olajos Mónika vagyok. Már több, mint 15 éve foglalkozom különböző művészeti technikákkal. Néhány általam kedvelt technika: akvarell, gouache, ceruzarajz, zentangle, üvegfestés, selyemfestés. Remélem, hogy blogomon hasznos információkat találsz, akkor is ha még csak most ismerkedsz ezzel a területtel és akkor is, ha már régóta foglalkozol valamilyen művészeti ággal.
Facebook Comments