8 apróság a realista ábrázoláshoz
Mindig is érdekelt, hogyan lehet realista módon festeni? Szeretnéd tudni, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni ahhoz, hogy festményed valóban hozza a tőle elvárt realista ábrázolást? Az alábbi bejegyzésből megtudhatod, hogy mire kell figyelned.
Mindenekelőtt azonban van egy jó hírem! A rajz és a festészet olyan tevékenység, amely tanulható! Kezdetben magát a technikát kell elsajátítani, azután pedig olyan, a technikához tartozó sajátosságokat, mint például a tájképfestés részleteinek kidolgozása, a vízfelület tükröződésének ábrázolása és így tovább.
Most pedig lássuk, mi az a 8 kulcsfontosságú dolog, amire oda kell figyelned, ha realisztikusan szeretnéd ábrázolni a témát.
Pontosság
A téma megfigyelésekor fontos, hogy minden apró részletet megfelelő pontossággal szemléljünk meg, hogy az ábrázolás során se kerülhesse el semmi a figyelmünket. A gyakorlott festők bármilyen stílust és bármilyen felületet, textúrát meg tudnak festeni.
Legyen szó akár portréról, tájképről, állatokról vagy csendéletről. Ahhoz, hogy a végeredmény tökéletes legyen, már a kezdeti ceruzás vázlatot is akkurátusan kell elkészíteni. Kiemeleten figyelni kell a formákra, az arányokra és az anatómiára.
Színek
Minden tárgy és élőlény csak a rá jellemző egyedi színpigmentekből épül fel. Kulcsfontosságú megismerni a színkörön belüli színkapcsolatokat és elsajátítani a színkeverés technikáját. Erről bővebben olvashatsz ebben a bejegyzésemben.
A tapasztalt festők képesek bármilyen színt vagy árnyalatot kikeverni pusztán szemrevételezés alapján. Az ábrázolásnál tartsuk szem előtt, hogy a színek a nap folyamán változnak, a megvilágítástól, az éghajlati viszonyoktól és más tényezőktől függően.
Kontraszt
A reális ábrázoláshoz szintén fontos a kontraszt megállapítása és élethű reprodukálása. Ha egy festmény sötét részei nem elég sötétek, vagy a világos részek nem elég világosak, akkor a festmény tompa hatású lesz. Ha viszont megfelelő a kontraszt ábrázolása, a festménynek nagyobb mélysége lesz, ezáltal pedig valósághűbbé válik.
Fény-árnyék-tónus
A fényerő, illetve a tónus azt jelzik, hogy a festmény valamelyik része sötét vagy világos, illetve hogy a képen szereplő tárgyakat és élőlényeket milyen mértékben éri a fény, illetve az árnyék.
A sötét és a világos tónusok használatával háromdimenziós képet lehet létrehozni egy kétdimenziós felületre, ezáltal mélységet teremtve a festményben. Minél pontosabbak a fényerő-értékek, annál valósághűbbé válik a kép.
Fotó: Pixabay
Viszonylag egyszerű meglátni a tónusok közötti különbséget egy fekete-fehér rajzon vagy egy monokróm festménynél. Színes ábrázolás esetén azonban ez egy kicsit nagyobb kihívást jelent. A tónusok meglátásának és alkalmazásának módja az, ha először megértjük azok fontosságát.
Ezután jöhet a megfigyelés, ami szintén kulcsfontosságú. Ez azt jelenti, hogy egy tárgy vagy egy felület egy részét megnézzük, és megpróbáljuk meghatározni, hogy mennyire sötét vagy világos. Némi gyakorlat megszerzésével könnyebbé válik a tárgyak fényerejének felismerése.
Ha szeretnénk meghatározni egy tárgy tónusát, akkor kezdetben segíthet, ha kicsit hunyorogva tekintünk rá, ezáltal könnyebben megállapíthatjuk a fény-árnyék viszonyát.
Körvonalak ábrázolása
A körvonalak esetében mindenekelőtt egy dolgot meg kell állapítanunk. A valóságban nincsenek körvonalak! Ennek következtében a képregényekkel, karikatúrákkal ellentétben, a realisztikus ábrázoláskor a tárgyaknak nincs körvonaluk.
Egy tárgy minden felülete véget ér valahol. Ahol egy tárgy vagy egy tárgy része véget ér, annak széle van. A szélek lehetnek élesek vagy homályosak. Ha egy tárgynak vagy alaknak homályos széle van, akkor az kevésbé élesnek és fókuszmentesnek tűnik.
A olyan tárgyak, mint például a haj, a szőr, a szövet stb. homályos, vagy elmosódott szélekkel rendelkeznek. Az árnyékoknak is elmosódott széle van, hiszen a fény hullámként terjed, így az árnyék nem lehet tökéletesen éles.
A tájfestményeknél, minél távolabb van egy objektum, annál kevésbé lesz világos. Mivel nincs fókuszban, a széle kevésbé lesz éles.
Átmenetek
A festmények átmenetei olyan felületi változások, amelyek egy adott tárgyon vagy egy felületen léteznek. Többféle átmenetet különböztetünk meg. Ezek közül néhány:
- sötétből világosba történő átmenet,
- átmenet színekben vagy árnyalatokban, az egyik árnyalatból a másikba,
- átmenet a hőmérsékleten, meleg színekről hűvös színekre,
- átalakulás textúrában, finomról durva felületre,
- átmenet az éleken, élesről homályosra.
A fényerő-értékek gyors átmenete éles széleket és éles szöget ad. Ezzel szemben a fényerősség fokozatos átmenete elmosódott éleket eredményez.
Színhőmérséklet - meleg és hideg színek
Színes képek készítése során, szemben a fekete-fehér rajzokkal, nagyon fontos a színhőmérséklet.
A lila, a kék és zöld hűvös színek, olyan hideg dolgokat juttatnak eszünkbe, mint például a tenger vagy egy téli havas táj.
Fotó: Pixabay
A piros, a narancs és a sárga viszont meleg színek, olyan forró dolgokat idéznek elő bennünk, például a tűz vagy egy nyári nap.
Egy hideg vagy meleg szín még hidegebb vagy még melegebb is lehet. Például a kadmium-sárga meleg sárga, mert alapvetően narancssárga.
A citrom-sárga viszont hidegebb sárga, mert valójában zöldessárga. Még mindig sárga, ezért meleg színű, de kissé hűvösebb.
Egy verőfényes nyári napon, amikor az ég kék, az árnyékok hűvösek, így színük kissé lilás vagy kékes árnyalatú. Naplementekor, amikor az ég meleg színű, mint például a rózsaszín vagy a narancs, az árnyék is meleg lesz. Ennek oka az ég, mint másodlagos fényforrás szerepe, ami szórt fényt ad.
Ezért egy verőfényes nyári napon, a légköri perspektíva és a kék ég hatása miatt, a festmény távoli területei hűvösebbek, a közeli területek pedig melegebbek lesznek.
Telítettség
Telítettség alatt azt értjük, hogy mennyire élénkek és gazdagok a színek.
A telítettséget az árnyalatot alkotó hullámhosszak sokasága és azok relatív intenzitása határozza meg. A fehér, fekete, szürke vagy barna hozzáadása egy bizonyos árnyékhoz elősegíti a telítettség csökkentését.
A természetben a színek kissé szürkés árnyalatúak. Ha egy színhez hozzáadunk egy kicsit a színkörön vele szemközt elhelyezkedő komplementer színpárjából, akkor kevésbé lesz telített.
Jó gyakorlat, ha megfested magadnak a színkört, mert egyrészt látni fogod, hogy hogyan tudsz magad is színeket kikeverni, valamint a későbbiekben egyfajta segítségedre is lehet a színkeverések során, ha kéznél van a saját színköröd.
——————————————————————————————————-
Ha tetszett a bejegyzés és szeretnél további érdekességeket is látni művészetről, festőkről, technikákról akkor olvasd rendszeresen frissülő blogomat, és kövess a Facebookon, valamint a Youtube-csatornámon!
Olajos Mónika vagyok. Már több, mint 15 éve foglalkozom különböző művészeti technikákkal. Néhány általam kedvelt technika: akvarell, gouache, ceruzarajz, zentangle, üvegfestés, selyemfestés. Remélem, hogy blogomon hasznos információkat találsz, akkor is ha még csak most ismerkedsz ezzel a területtel és akkor is, ha már régóta foglalkozol valamilyen művészeti ággal.
Facebook Comments