Balkezes festők, áldás vagy átok?
A balkezességet mindig is érdekes mítosz lengte körül. Sokan úgy gondolják, hogy a bal kéz ügyetlenebb, mint a jobb. Sokan pedig úgy vélekednek, hogy pont fordítva, a balkezesek ügyesebbek, gyakorlatiasabbak, mint jobbkezes társaik. Egyáltalán lehet-e kötni bármihez is azt, hogy valaki a jobb vagy a bal kezét használja? A Művészlelkek mai bejegyzésében ennek próbáltam meg utánajárni.
Néhány alapvető tény a balkezességről
Az elmúlt évtizedekben folyamatosan kutatták az agy működését. Kiváltképpen a bal és a jobb agyfélteke közötti kapcsolatot. Kiderült, hogy a két agyfélteke közötti kapcsolat sokkal összetettebb, mint azt korábban gondolták. Noha a történelem során számos híres balkezes művész létezett, a balkezesség nem feltétlenül járult hozzá sikerükhöz.
A népesség kb. 10% -a balkezes, a férfiak körében több balkezest találunk, mint a nők esetében. Noha a berögzült elképzelések szerint a balkezesek kreatívabbak, a kutatások során a balkezesség nincs közvetlen kapcsolatban a nagyobb kreativitással vagy a művészi képességekkel.
A gyakran emlegetett balkezes művészek esetében, bár érdekes összefüggésnek tűnik, de nincs bizonyíték arra, hogy a balkezességnek bármilyen köze lenne a sikerhez
A legújabb kutatások szerint az, hogy az emberek a jobb vagy a bal agyféltekéjüket használják valóban hatással lehet a művészetre, de ahhoz, hogy ezt biztosan merjük állítani, még további elemzések és tesztelések szükségesek ebben a témában.
Pár gondolat az agyunk működéséről
Azt mindannyian tudjuk, hogy az agyunk jobb és bal agyféltekéből áll és szerintem már sokan hallottatok arról is, hogy hajlamosak vagyunk az egyik vagy a másik agyféltekénket dominánsabban használni. Ez persze egyénenként eltérő, hogy éppen melyiket.
A bal agyfélteke felelős a beszélt és az írott nyelvért, a logikáért és a matematikai képességekért. A jobb pedig a mintázatok és formák felismeréséért, az arcvonásokra való emlékezésért, a humorért, a zenéért, a táncért, a képzelőerőért és a térbeli képességekért.
Az agyféltekék szerepe a rajzkészség szempontjából sem elhanyagolható. Itt olvashatsz bővebben a jobb agyféltekés rajzolásról.
Mit értünk az alatt, hogy valaki balkezes?
Elmondható, hogy nincsenek szigorú meghatározások arra vonatkozóan, hogy valakit mikor nevezünk balkezesnek.
Leginkább attól lesz valaki bal- vagy jobbkezes, hogy melyik kezét részesíti előnyben bizonyos feladatok elvégzésekor, mint például írás, rajzolás, tárgyak megfogása, vagy akár olyan hétköznapi tevékenységek során, mint a fogmosás.
Megállapították, hogy a balkezes embereknek általában a bal szeme a domináns, ami azt jelenti, hogy inkább ezt a szemüket használják távcsövek, mikroszkópok használata során.
Hogyan lehet megállapítani egy már nem élő festőről, hogy balkezes volt?
Ezt egyáltalán nem könnyű meghatározni és sok esetben kérdéses is a dolog, hogy mennyire valószerű a megállapítás. Azonban többféle módszer is létezik erre.
- A legegyszerűbb módszer, amikor archív fotók vagy filmfelvételek vizsgálatával történik a megállapítás, azonban ez a lehetőség csak azokra a művészekre korlátozódik, akikről készült fénykép vagy filmfelvétel.
- Korabeli forrásokból, újságcikkekből, életrajzi könyvekből, esetleg harmadik személy beszámolóiból is megállapítható, hogy egy művész balkezes volt-e.
- Az ecsetvonások iránya, illetve rajz esetén a satírozás is segíthet a balkezesség megállapításában.
- A fentieken túl segítségünkre lehetnek a művészről készült portrék, azonban ez esetben nagyobb segítséget jelenthet egy másik művész által készített kép. Az önarcképek ugyanis nem mindig alkalmasak erre, mivel sokszor úgy készültek, hogy a művész tükörben nézte saját magát, így a tükörképen az ellenkező kezét láthatjuk dominánsnak.
Azt kijelenthetjük, hogy az utókornak nincs egyszerű dolga, ha meg szeretné tudni egy festőről, hogy az illető bal- vagy jobbkezes volt-e. Azonban sok esetben megfelelő információ birtokában ez viszonylag könnyen megállapítható.
Most pedig következzen néhány olyan híres festő – és egy-egy festményük, akikről az utókor úgy tudja, hogy balkezesek voltak.
Ifj. Hans Holbein (1497-1543)
A német reneszánsz mesterek második generációjának tagja, a reformáció korának utolsó nagy festője volt. Mint arcképfestő vonult be a köztudatba, bár számos könyvillusztrációt is készített.
Egyik leghíresebb portréja VIII. Henriket (1540) ábrázolja.
Michelangelo Buonarroti (1475-1564)
Firenzei festő, szobrász, az olasz reneszánsz talán leghíresebb mestere, egyike a képzőművészet legnagyobb alakjainak. Számos műve közül az Ádám teremtése (1509-1510) című freskót választottam, melynek érdekessége, hogy Ádámot is balkezesként ábrázolja.
Peter Paul Rubens (1577-1640)
17. századi flamand barokk művész. Különböző műfajokban dolgozott, jellemző rá, hogy érzéki festményei élettel és színekkel voltak tele. Egyesek Rubenst balkezesnek tekintik, ám a munka közben róla készült portrék azt mutatják, hogy a jobb kezével festett.
Lerma herceg lovasportréja (1603)
Henri de Toulouse Lautrec (1864-1901)
A posztimpresszionista időszak híres francia művésze. Híres volt arról, hogy festményeiben, litográfiáiban hűen ábrázolta a párizsi éjszakai életet. Általában balkezes festőként tartják számon, bár készült róla olyan fénykép amin a jobb kezében tartja az ecsetet.
Tánc a Moulin Rouge-ban (1890)
Leonardo da Vinci (1452-1519)
A festőként, tudósként, matematikusként, szobrászként, költőként, íróként, építészként, feltalálóként, anatómusként és hadmérnökként is ismert Leonardo da Vinci kora igazi poilhisztora volt. A körülötte terjedő mendemondák szerint bal kézzel rajzolt, miközben a jobb kezével hátrafelé jegyzeteket írt. Így jegyzeteit egyfajta tükrözött kóddal írta papírra.
Róla bővebben ebben a bejegyzésemben olvashatsz.
Keresztelő Szent János (1513–1516)
Vincent van Gogh (1853-1890)
Holland posztimpresszionista festő, akit minden idők egyik legnagyobb művészének tartanak, és akinek munkája befolyásolta a nyugati művészet alakulását.Máig vitatott, hogy Vincent van Gogh balkezes volt-e vagy sem. Az amszterdami Van Gogh Múzeum álláspontja szerint jobbkezes volt, és erre vonatkozó bizonyítékként a festő önarcképét tekintik.
Ugyanakkor szintén ezzel a festménnyel kapcsolatban egy amatőr művészettörténész érdekes megállapításokat tett. A kép alapján megfigyelhető, hogy van Gogh kabátjának gombja a jobb oldalon van (akkoriban ez gyakori volt), és szintén ezen az oldalon helyezkedik el a festőpalettája is, ezáltal bizonyítva, hogy van Gogh a bal kezével festett.
Napraforgók (1888)
——————————————————————————————————-
Ha tetszett a bejegyzés és szeretnél további érdekességeket is látni művészetről, festőkről, technikákról akkor olvasd rendszeresen frissülő blogomat, és kövess a Facebookon, valamint a Youtube-csatornámon!
Olajos Mónika vagyok. Már több, mint 15 éve foglalkozom különböző művészeti technikákkal. Néhány általam kedvelt technika: akvarell, gouache, ceruzarajz, zentangle, üvegfestés, selyemfestés. Remélem, hogy blogomon hasznos információkat találsz, akkor is ha még csak most ismerkedsz ezzel a területtel és akkor is, ha már régóta foglalkozol valamilyen művészeti ággal.
Facebook Comments