fbpx
info@muveszlelkek.hu

Gustav Klimt és az a híres csók

Ingyenes online grafitceruzás-, akvarelltanfolyamok, hírek, érdekességek

Gustav Klimt és az a híres csók

Gustav Klimt A Csók

Gustav Klimt élete

Gustav Klimt osztrák festőművész, 1862-ben született, egy Bécs környéki faluban. Apja cseh származású aranyműves volt. Már gyermekként is megmutatkozott tehetsége. 1876 és 1883 között az Osztrák Császári és Királyi Iparművészeti Iskolában végezte tanulmányait.

Gustav Klimt portréja 1914-ből, forrás: Wikipédia

A tanulmányai után Ernst öccsével – aki szintén elvégezte az iparművészeti iskolát – és egy barátjával, Franz Matsch-al megalapították saját stúdiójukat, Maler-Compagnie néven. A csapat elsősorban fali és mennyezeti freskófestéssel, díszítéssel foglalkozott. Műveik megtekinthetők a mai horvát Nemzeti Színház épületében, a Karlsbadi fürdőház mennyezetén, a Karlovy Vary-i városi színházban és a bécsi Burgtheater falain és mennyezetén. Ez utóbbiért Klimt megkapta Ferenc József császártól az arany érdemkeresztet.

A fenti megbízásokkal egyidőben Klimt portréfestéssel is foglalkozott műhelyében, de ezen kívül mégis inkább a női test ábrázolása volt az egyik fő témája. 1892-ben öccse, Ernst meghalt. Ezzel véget ért az együttműködés közte és Franz Matsch között.  

 

A bécsi Szépművészeti Múzeumban található Klimt freskó, forrás: Pixabay

A bécsi Szépművészeti Múzeumban található Klimt freskó, forrás: Pixabay

Klimt nem sokkal ezután felkérést kapott a bécsi egyetemtől, három festmény elkészítésére. A megbízás szerint a képeknek a filozófia, az orvostudomány és az igazságszolgáltatás allegorikus alakjait kellett ábrázolniuk. Klimt a munkát a Filozófia kép megfestésével kezdte. Rengeteg időt szentelt a festésnek, szerette volna a legjobbat kihozni magából, azonban művei nem feleltek meg a rezidens bécsi professzorok ízlésének – munkáját pornográfnak és csúnyának értékelték, a megbízást pedig visszavonták.

Gustav Klimt ezután egyre inkább eltávolodott az akadémiák hagyományos stílusától, hogy megtalálja saját, egyéni stílusát. 1897-ben 19 másik művésszel megalapította az Osztrák Szecessziós Képzőművészek Egyesületét. Egy évvel később az egyesület önálló kiállítói épületet kapott Bécs negyedik kerületében, a Szecesszió Házát, ahol megcsodálható Gustav Klimt 1902-ből származó világhírű Beethoven-fríze és amely a földszinten a mai napig kortárs művészek alkotásainak ad otthont.   A bécsi szecesszió gyorsan a szecesszió fellegvárává fejlődött. Klimt 1899-ig volt ennek az egyesületnek az elnöke, amiből 1905-ben a csoporton belüli nézeteltérések következtében végül kivált.

A bécsi Szecesszió háza, forrás: Pixabay

A bécsi Szecesszió háza, forrás: Pixabay

1900-ban befejezte azt a Filozófia című festményt, amit a bécsi egyetem pár évvel korábban elutasított, s amellyel végül a párizsi világkiállításon díjat nyert. 

Gustav Klimt egész életében küzdött, hogy művészetét elismerjék, azonban az ő idejében a női test meztelen és erotikus ábrázolása – mely visszatérő motívum volt a műveiben – még nem volt elfogadott, ezért gyakran meg kellett küzdenie kritikusaival, akik többnyire obszcénnek ítélték munkásságát. 

Élete utolsó tíz évében Klimt többnyire visszavonult műtermébe, hogy a külvilágtól elzártan csak a festésnek szentelhesse idejét. A természet ihlette tájképeinek nagy részét ez idő alatt készítette. A “nők” még mindig fontos téma volt számára.  

Klimt életében több szeretője is volt – élete során összesen 14 gyermeke született – de sohasem házasodott meg. Leghosszabb ideig tartó kapcsolata és legintenzívebb barátsága Emilie Flöge-hez fűzte. Emilie volt több művének is az ihletője. 

Emilie Flöge, forrás: Wikipédia

Gustav Klimt 1918. február 6-án agyvérzés következtében halt meg. Élete végéig alkotott, több műve is befejezetlen maradt. 

Gustav Klimt művészete

Karrierje a „historizmussal” kezdődött, egy olyan stílussal, amelyet iskolai keretek között tanult. Ezzel a művészeti formával olyan festményeket alkotott, amelyeket a kortársai is elismertek. Erre jó példák a fal- és mennyezeti festményei, valamint portréi. Az ezekkel elért sikerek ellenére szakított ezzel a hagyománnyal és a szecesszió felé fordult. 

Megalapította a szecesszió „fellegvárát” – a bécsi szecessziót. A szecesszióban megtalálta saját személyes önkifejezését. Ma korszakának legfontosabb festőjeként tekinthetünk rá. Műveit virágmotívumok és egyéb díszítések jellemzik. Alkotásain megtalálhatóak az áramló vonalak mellet a spirális alakzatok is. Ez a fajta vonalirányítás az élénkség benyomását kelti képein.

A szimbólumok használatával Klimtnek lehetősége volt ötvözni a régi hagyományt egy új művészeti stílussal. „Aranykorszakában” aranylemezeket helyezett el festményein. Egyik leghíresebb festménye „A csók” is ebben az időszakban készült. Az arany mellett ezüstöt és élénk színeket is előszeretettel használt. Elsősorban az intenzív színekben, valamint ezüstben és aranyban pompázó mozaikszerű minták hangsúlyozzák leginkább Klimt művészetét és egyéniségét.

A csók (1907-1908)

Bátran kijelenthetjük, hogy ez az egyik leghíresebb alkotása, mely egyben a szecesszió egyik mesterműve. A képet Emilie Flöge ihlette. A művészettörténészek egyértelműen megállapították, hogy a nőalak őt, a képen szereplő férfi pedig nagy valószínűséggel magát a festőt ábrázolja.

 

Gustav Klimt: A csók (részlet), forrás:Wikipédia

Gustav Klimt: A csók (részlet), forrás:Wikipédia

A mű egy szerelmespárt ábrázol, akik egy virágmezőn ölelik át egymást és a férfi megcsókolja a nőt.  Ha azonban tüzetesebben megszemléljük a képet, akkor látható, hogy a nő térdel, arca kissé elfordul partnerétől, olyan mintha nem ugyanolyan érzéseik lennének. A képen úgy tűnik, hogy inkább a férfi akarja megcsókolni a nőt, a nő pedig nem ellenkezik.

Válltól lefelé mindkettőjüket eltakarja egy arany alapon színes mintás takaró. A férfi oldalán inkább maszkulin fekete-fehér téglalapok, míg a női részen játékos, a nőiséget hangsúlyozó könnyed körök, spirálok tűnnek fel.

A kép a művész arany korszakának a csúcsán készült és hatalmas sikert aratott, az osztrák állam az elkészülte után rögtön meg is vásárolta és ma is a Belvedere-palotában van kiállítva.

A művet nyugodtan nevezhetjük a szerelem oltárképének. Azt ugyan sosem tudjuk már meg, hogy pontosan milyen kapcsolat fűzte egymáshoz Emilie-t és Klimtet, azonban az biztos, hogy nagyon szerették egymást. Klimt a halálos ágyán is Emilie-t hívta magához.

Gustav Klimt a 20. század egyik legjelentősebb alkotója volt. Ő teremtette meg a bécsi szecessziót. Kortársai ugyan nem mindig értették meg művészetét, manapság azonban képei hatalmas összegekért cserélnek gazdát.  

Végezetül pedig Klimt elhíresült mondásával zárom mai cikkemet:

“Aki rólam, mint művészről akar tudni valamit – hiszen legfeljebb csak ez lehet érdekes -, tanulmányozza figyelmesen a képeimet és azokból próbálja megfejteni, hogy ki vagyok és mit szeretnék csinálni.”

Ha tetszett a bejegyzés és szeretnél további érdekességeket is olvasni, látni művészetről, festőkről, technikákról akkor olvasd rendszeresen frissülő blogomat, és kövess a Facebookon, valamint a Youtube-csatornámon!

Facebook Comments

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük