Zsófi és az őszi zentangle minták

Kedves Alkotótársam!

A Művészlelkek Műhelyébe ezen a héten egy könnyed zentangle videóval bővül a kínálat. Ezúttal zentangle gombákat rajzolhatsz meg velem együtt.

Ha nem vagy még tag, a Műhelyhez itt tudsz csatlakozni:

***

Zsófi és az őszi zentangle minták

Zsófi szerette az őszt. Ahogy a fák színt váltanak, a levegő friss lesz, és minden egy kicsit lassabb, nyugodtabb. Egy délután leült a konyhaasztalhoz egy csésze meleg teával és egy fehér papírlappal.

Elővette a grafitceruzáját és csak úgy elkezdett rajzolgatni. Nem tudta, mi lesz belőle — csak húzott egy vonalat, aztán még egyet. Az egyik úgy kanyargott, mint az őszi szél, a másik pedig kör alakban fordult vissza, akárcsak egy gesztenye héja.

Ahogy nézte a lapot, hirtelen mintha a vonalak megmozdultak volna. Apró, fényes kis lények bújtak elő a papírból — a Zengombák.

— „Szia, Zsófi!” — csilingeltek. — „Milyen szépet rajzoltál!”
— „Dehogyis! Csak firkálgatok…” — mondta Zsófi zavarában.
— „Pedig minden vonalad zenél” — mosolygott az egyik Zengomba. — „Hallgasd csak!”

Zsófi lehajolt, és tényleg — a papír halkan zümmögött, mintha az apró minták suttognának egymáshoz.

A Zengombák táncolni kezdtek a rajzon: a vonalak között libbentek, leveleket és apró örvényeket rajzoltak maguk után. Zsófi elnevette magát, és folytatta a rajzolást — már nem gondolkodott, nem tervezett, csak hagyta, hogy a keze vigye.

Mire a nap véget ért, a lap tele volt gyönyörű mintákkal. Olyan volt, mint egy őszi álom.

— „Látod?” — szólt a legkisebb Zengomba. — „A szépség nem a tökéletességben van, hanem abban, hogy mersz alkotni.”

Zsófi elmosolyodott és tudta, hogy másnap is előveszi majd a ceruzát.

***